Fogalmak: cégalapítás, válallkozás típusok, elszámolás(végelszámolás, felszámolás, csődeljárás), beszámoló, mérleg, üzleti jelentés, kiegészítő melléklet, eredménykimutatás, éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, konszolidált éves beszámoló, munkavállalás feltételei, adózás, makro- és mikrokörnyezet-elemzés

adótárgy, adómentesség, adókötelezettség, adóérték, munkakör, kincstárjegy, adóalany, munkaszerződés, inmateriális javak, termelékenység, üzleti terv, kötvény, adófizetési kötelezettség, swot, részvény, munkaigényesség, adó, vám, járulék, illeték, alapító vagyon, felelősség, végelszámolás, csődeljárás, felszámolási eljárás, mérleg, eredménykimutatás, beszámoló, üzleti jelentés, kiegészítő melléklet

Cégalapítás: Cégalapításról akkor beszélünk, amikor valaki vagy valakik megteremtik annak lehetőségét, hogy saját cégnevük alatt jogokat szerezzenek és kötelezettségek vállaljanak. A cégalapítás működhet vállalkozásban, az államháztartás szervezeteiben, illetve egyéb szervezeti formákban.

Egyéni vállalkozás: belföldön üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat. Természetes személy. Díjmentesen alapítható. Cselekvőképesség, állandó lakóhely, illetve külföldiek esetén tartózkodási engedély, ne legyen kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából

Bt: jogi személyiséggel rendelkező. Beltag – korlátlan, kültag(ok) – korlátolt.

Zrt: zártkörű. 5 milka. Jogi személy.

Nyrt: Zártkörűből, működési forma megváltoztatásával. Nyilvános. 20 milka. Jogi személy.

Kft: jogi személy. Korlátolt felelősség.Törzstőke 3 milka. Taggyűlés.

Kkt: beltag, kültag(kültag elhagyható). Társasági szerződés. Tagok gyűlése. Magánszemély(?)

Beszámoló: Bemutatja a vállalkozás vagyoni helyzetét, és eredményességét.

Mérleg: A mérleg a vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány.  A mérleg olyan számviteli okmány, amely az eszközöket és a forrásokat adott időpontra vonatkozóan, megfelelően értékelve, pénzértékben összesítve, előírt szerkezetben tartalmazza.

Üzleti jelentés: Az üzleti jelentés célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a vállalkozó tevékenysége során felmerülő főbb kockázatokkal és bizonytalanságokkal együtt, hogy ezekről a tényleges körülményeknek megfelelő, megbízható és valós képet adjon.

Kiegészítő melléklet: A mérlegtételekre, az értékelésre, az eredmény meghatározására vonatkozó információkat, szöveges magyarázatokat a kiegészítő mellékletben kell bemutatni.

Eredménykimutatás: A számvitelben használatos eredménykimutatás bemutatja egy adott időszak (jellemzően üzleti év) bevételeit és ráfordításait, továbbá ezek különbözeteként a vállalkozás nyereségét, illetve veszteségét.

Éves beszámoló: Az éves beszámoló egy olyan számviteli összeállítás, amely bemutatja az érdekelt felek (tulajdonosok, befektetők, hitelezők) számára egy vállalkozás vagyoni helyzetét és eredményességét egy adott üzleti év lezárultával. Az éves beszámolót letétbe kell helyezni a cégbíróságon, tartalma nyilvános.

Egyszerűsített éves beszámoló: E beszámolási formát alkalmazhatja  a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján, a  három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg a fentebb felsorolt határértéket. Részei: 1) Mérleg 2) Eredménykimutatás 3) Kiegészítő melléklet. 1) a mérlegfőösszeg az 500 millió forint 2) az éves nettó árbevétel az 1000 millió (1 milliárd)  forintot 3) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt

Konszolidált éves beszámoló: Konszolidált beszámolót köteles készíteni (saját beszámolója mellett) az a vállalkozás, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül. Részei: 1) Összevont (konszolidált) mérleg 2) Összevont (konszolidált) eredménykimutatás 3) Összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet

Munkavállalás feltételei: A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, melynek két alanya a munkáltató és a munkavállaló.(Munkajogi szempontból az, aki még nem múlt el tizennyolc éves, fiatal munkavállalónak minősül, akire speciális szabályok vonatkoznak.) Munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki betöltötte a tizenhatodik életévét. A munkaszerződést mindig írásba kell foglalni, erről a munkáltató köteles gondoskodni. Ha ez elmaradna, az e miatt bekövetkező érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat, de ő is csak a munkába állást követő harminc napon belül.

Adózás: (?). Az adózás kötelező jellegét napjainkban törvények biztosítják.

Makrokörnyezet-elemzés: A makroökonómia rendszerint nemcsak, sőt nem elsősorban az adók okozta piactorzulásokkal foglalkozik, hanem azok transzferszerepére tekint: az adók pénzt „vesznek el” a háztartásoktól és juttatnak az államnak, ezért csökkentik a háztartások fogyasztásra és megtakarításra fordítható nettó jövedelmét; a költségvetési hiányt (azáltal, hogy növelik az állam bevételeit).

Mikrokörnyezet-elemzés: A mikroökonómia az adókat a piacok működését befolyásoló külső tényezőkként kezeli. Ebből a szempontból az adók két csoportra oszthatók: olyan adókra, amelyek megváltoztatják a racionális piaci szereplők viselkedését, és így hatással vannak a piaci egyensúlyra; és olyanokra, amelyek ugyan befolyásolják az egyes piaci szereplők jólétét, de – legalábbis bizonyos feltételek mellett – az egyensúlyt változatlanul hagyják.

adótárgy: Az adó tárgya valamilyen jogviszony vagy gazdasági esemény, amiből az adófizetési kötelezettség származik. Az adóalap az adó tárgyának valamilyen mennyiségben (többnyire pénzben) történő megfogalmazása.

adómentesség: Az adómentesség azt jelenti, hogy az adóalanynak az adót nem kell megfizetnie, mert az egyébként fennálló adókötelezettség alól mentesül.

adókötelezettség: Az adókötelezett nem más, mint jogszabály alapján az adózók által követendő, meg nem kerülhető magatartás. Az Art.-ben szabályozott adókötelezettségek többek között a bejelentés, nyilatkozattétel, adó megállapítás (önadózás esetén), bevallás, adófizetés és adóelőleg-fizetés, adólevonás, adóbeszedés stb.

adómérték: Az adó mértéke az a pénzösszeg, amit ilyen címen az adóalanynak be kell fizetni.

munkakör: A vállalati munkafeladatok egy személyre lebontott része, mely meghatározható ismeretek és képességek alkalmazását igényli.

kincstárjegy: A kincstárjegy a névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egyik fajtája. Futamideje Magyarországon a kibocsátás időpontjától számított egy évig terjedhet, mint az angol Treasury bill futamideje. Lehetnek bemutatóra szólóak, illetve átruházhatók. A piacok a kincstárjegyeket általában kockázatmentes befektetési formának tekinti (zéro béta).

adóalany: Az adóalany az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akit az adó befizetésének kötelezettsége terhel. Önadózásnál mindez kiegészül az adó megállapításának és a fizetendő összeg kiszámításának kötelezettségével.

munkaszerződés: A munkaszerződés a munkaviszony létesítésére szolgáló polgári jogi szerződésfajta, melynek formai és tartalmi követelményeit a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény határozza meg, illetve ennek hatálybalépését megelőzően a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény határozta meg. A legfontosabb formai követelmény, hogy munkaszerződést mind az 1992:XXII.tv, mind pedig a 2012:I.tv szerint írásos formában kell megkötni. A munkaszerződést a munkavégzés megkezdését megelőzően kell megkötni.

Kötelező tartalmi elemei: a szerződő felek munkaviszony szempontjából lényeges adatai, a munkavégzés helye, a személyi alapbér (nem azonos a munkabérrel) és a munkakör. Ezen kívül u.n. természetes elemei a napi munkaidő és a munkaviszony időtartama, azaz ha nem írják bele, akkor napi nyolc órára és határozatlan időre jön létre. Beleírni akkor kell, ha ezektől el akarnak térni.

inmateriális javak: A számvitelben immateriális javak a gyűjtőneve az olyan nem anyagi és nem pénzügyi jellegű befektetett eszközöknek, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül és tartósan (egy éven túl) szolgálják

termelékenység: Egy meghatárzott idő alatt, az erőforrásokat minél jobban kihasználva előállított, minél nagyobb termékmennyiséget jelenti a jó termelékenység.

üzleti terv: Az üzleti terv egy üzleti vállalkozás útját jelöli ki az előkészületektől a kijelölt célokig. Gyakorlatilag egy középtávú akcióterv, ami általában három vagy öt évre jelöli ki a taktikai és stratégiai lépéseket, és azok időzítését.

kötvény: A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti.

adófizetési kötelezettség: Jogszabályi előíráson alapuló fizetési kötelezettség, melyet a közhatalom közvetlen ellenszolgáltatás nélkül megállapít és megkövetel.

swot: A SWOT elemzéssel feltérképezhetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, szolgáltatás stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból. Leggyakrabban az üzleti terv részét képezi: bankok, vagy befektetők számára készül, hogy látható legyen az üzleti tervben, melyek a megtérülés esélyei, arányai.

részvény: A részvény tulajdonjogot és egyéb jogokat megtestesítő értékpapír. Ezen értékpapírok és a részvénytársaságok a kapitalizmus jellemző és szerves elemei.

munkaigényesség: az egységnyi hozam előállításához szükséges munkamennyiséget jelenti.

adó: Az adó magán- vagy jogi személyek által felettes hatalomnak kötelezően fizetett rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás.

vám: A vám az államok által kivetett adószerű kötelezettség a vámhatárukat átlépő árukra. Célja egyrészt az állam bevételeinek növelése és az ország gazdaságának szabályozása: az adott ország piacán forgalomban lévő áruk szerkezetének és árának befolyásolása, leggyakrabban a hazai termékek, vagyis a hazai termelők védelme.

járulék: az adón felül a fizetésből havonta kötelezően levont összeg.

illeték: Az illeték egy speciális állami bevétel, amelynek célja az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás megteremtése. Az illeték célja elvileg az, hogy valamilyen állami szerv (bíróság vagy közigazgatási szerv) egy ügyfél érdekében végzett eljárását finanszírozza. Az illeték sajtátossága az adóval szemben, hogy míg az adóért közvetlen ellenszolgáltatás nem jár, addig az illeték fizetője valamilyen kézzelfogható állami szolgáltatást vehet igénybe.

végelszámolás: A végelszámolás egy fizetőképes gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnését célozza a hitelezők kielégítésével.

csődeljárás: A csőd egy fizetésképtelen vállalkozás esetében egy olyan helyzetet jelent, amikor az adós és hitelezői független segítővel próbálják az adósságokat átütemezni és a fizetőképességet helyreállítani.

felszámolási eljárás: A felszámolási eljárás a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek jogutód nélküli megszüntetésére szolgáló eljárás. Célja a hitelezők kielégítése törvényben meghatározott módon. A felszámolási eljárás az adós, a hitelező, a végelszámoló, a cégbíróság vagy büntetőügyben eljáró bíróság kezdeményezése alapján indulhat.