-A vállalkozás gazdasági tevékenységének egyik fontos tényezője;

-annak megállapítása, hogy az adott időszakban  a gazdálkodás során a nyersanyag felhasználásában túllépés, vagy megtakarítás, ill. hiány vagy többlet keletkezett-e = ez    a folyamat az elszámoltatás.

Ismétlés:

Bizonylat fogalma:

Számviteli bizonylat minden olyan okmány, mely gazdasági eseményt/ műveletet rögzít, vagy annak megtörténtét hitelesen igazolja.

Készlet fogalma:

Az üzletben található áruk összessége.

Leltározással kapcsolatos bizonylatok:

leltározási ív, leltárösszesítők, hiányok és többletek bizonylatai, selejtezési jegyzőkönyv, káreseti eljárás bizonylatai – standív, franciablokk)

A vagyonban bekövetkezett változásokat leltározással állapíthatjuk meg. A leltározási kötelezettséget és a leltározás szabályait a számviteli törvény és az adózás rendjéről 2005. évi CLXIII. törvény rögzíti, mely kimondja, hogy minden vállalkozás tárgyév december 31-ei fordulónappal köteles leltárt készíteni.

1./        A leltár

A leltár egy olyan kimutatás, amely egy adott időpontra  (fordulónapra) vonatkozólag megmutatja a vállalkozás vagyonának, vagy a vagyon egy részének mennyiségét és értékét.

• - a leltározás az eszközök mennyiségének természetes mértékegységében való megállapítása és a leltározott mennyiségek értékelése.
• a leltárkészítés mennyiséget és értéket tartalmazó kimutatás összeállítása.
• a leltár a könyvvitel alapján elkészített mérleget alátámasztó bizonylat.

2. A leltározás célja:

• vagyon-megállapító -számviteli törvényhatározza meg- dec.31.
• -ellenőrző- az anyagilag felelős dolgozók elszámoltatása:
  • személyi változás esetén: átadó – átvevő leltár,
  • visszaélés gyanúja esetén: rovancsolás,(=egyeztetés)- (lecsapó leltár)
  • elszámoltató leltár: készletek felmérése- hiány vagy többlet / túllépés, v. megtakarítás
  • rendszeres elszámoltatás: standolás,
  • árváltozás esetén: készletérték változás

3. A leltározás részei:

• vagyonfelvétel: a vállalkozás vagyonának részeit számolással, méréssel határozzuk meg,
• vagyonbecslés: a felvett vagyon értékét állapítjuk meg

4. Vagyonmegállapító leltár:

• vagyonmegállapító leltár: minden vállalatnak kötelező, általában december 31
• átadó-átvevő leltár: a távozó anyagilag felelős dolgozók elszámoltatása
• elszámoltató leltár: célja az ellenőrzés, készletek felmérése, hiány vagy többlet kimutatása

5. A leltározás folyamata:

• a leltározás mennyiségi felvétellel (az eszközök megszámlálása) és egyeztetéssel (nyilvántartás adatait egyeztetik a tényleges állapottal) végezhető el.
• leltározási szabályzat tartalma: hatáskörök és feladatok, vezetők felelőssége, leltárhiányért való felelősség, a leltározás helyszíneit, a leltározás módját, leltározási időpontokat, a leltározásban részt vevők körét és feladatait személyenként, leltározás folyamatát, az adatok feldolgozásának és kiértékelésének módját, a leltározás bizonylati rendjét.(ütemterv)
• a leltározási folyamat részei:
  • előkészítés: felelős személyek neve, leltározók kijelölése, leltározási helyek kijelölése, kezdés és befejezés időpontja, leltárértékelés határideje,
  • lebonyolítás: mérés, számolás
  • leltárelszámolás: készletérték meghatározása, leltáreredmény meghatározása.
• A leltár eredményét úgy állapítják meg, hogy leltár szerinti vagyon nagyságát összevetik a könyvelés szerinti vagyon nagyságával:
  • ha a két érték azonos, leltáregyezésről,
  • ha a leltár szerinti vagyon nagyobb, mint a könyvelés szerinti vagyon, akkor többletről,
  • ha a leltár szerinti vagyon nagysága kisebb, mint a könyvelés szerinti vagyon, akkor hiányról beszélünk.

6. A leltározás bizonylatai:

• leltárfelvételi jegy: ha azonos készletfajtákból nagyobb mennyiség van raktáron,
• leltárfelvételi ív: leltárfelvételi jegyek összesítésére, kisebb készlet felvételére,
• leltárfelvételi összesítő: leltárívek adatainak összesítésére
• hiányok, többletek bizonylatai,
• jegyzőkönyv,
• káreseti eljárás bizonylatai
• A leltározási bizonylatok tartalma:
  • a bizonylat megnevezése és sorszáma,
  • a leltározás helye,
  • a leltárfelvétel napja,
  • a leltározott tételek megnevezése, azonosító adatai,
  • a felvett mennyiség,
  • a mértékegység,
  • a felvett mennyiség értéke,
  • a leltárkészítők, ellenőrzők és egyeztetők aláírása,
  • egyéb, jogszabályi előírásoknak megfelelő követelmények.

7. A készletek elszámoltatása:

7.1. Az áruforgalmi mérlegsor:

• Képlete: NYK + KN = KCS + ZK
• Nyitókészlet (NYK) -üzlet nyitásakor a kezdő készletérték

                                      -folyamatos működés: az előző leltár zárókészlete

• Készletnövekedés (KN) esetei:
  • raktár: árubeszerzés, más üzlettől átvett áru, áruvételezés, termelő-vagy értékesítő  helyről visszavett nyersanyag

termelés:   a raktárból a termelőhelyre kiadott nyersanyagok értéke

                 -közvetlen vásárlás

értékesítés/üzlet:   raktárból /termelőhelyről kiadott termék (étel, ital)

                             -közvetlen vásárlás

• Készletcsökkenés (KCS) esetei: értékesítés, selejtezés, visszáru, más üzletnek átadott áru, árcsökkenésből eredő készletcsökkenés
• Zárókészlet : (ZK) az a készlet érték, amely a leltáridőszak végén található meg az üzletben

-raktár elszámoltatásánál: könyv szerinti készlet (KZK) =számviteli nyilvántartás szerint

-raktár, termelés, érétkesítés: leltár szerinti készletérték (LZK)

7.2. A raktár elszámoltatása:

• A raktár elszámoltatásának célja a raktározás során keletkezett hiány vagy többlet kimutatása. Az elszámoltatás során a könyv szerinti zárókészletet (KZK) hasonlítjuk össze a leltár szerinti készletértékkel.
• KZK = NYK + B + K⁺ - árukiadás – K^- (K⁺ = egyéb készletnövekedés)
• a leltáreredmény megállapítása
  1. ha a KZK > LK – hiány,
  2. ha a KZK < LK – többlet,
  3. ha a KZK = LK – egyező leltár.
• Ha a könyv szerinti készletérték meghaladja a leltárértéket, nyershiányról beszélünk, amely csökkenthető az elszámolható hiány összegével. Leltárhiányról beszélünk abban az esetben, ha a nyershiány meghaladja a forgalmazási veszteséget.
• A raktározás és termelés során elszámolható hiány, valamint az értékesítés elszámoltatásakor a hiányból levonható forgalmazási veszteség a szabályszerűen átvett és kezelt áruban ismeretlen okból keletkezett természetes mennyiségi csökkenés és kezeléssel járó veszteség mértékének fedezésére szolgál.
• Tehát a raktárelszámolás menete:

1. KZK = NYK + B + K⁺ - (Árukiadás + K^-)
2. Nyershiány (NYH) = KZK – LK
3. Elszámolható hiány = (árukiadás x elszámolható hiány%) / 100
4. Fizetendő hiány = Nyershiány – elszámolható hiány

Az elszámolható hiány

            -nagysága függ:          -a leltáridőszak hosszától

                                               - a  beszerzés ütemezésétől, az utánpótlási idő hosszától

                                               - a beszerzett anyagok csomagolásától

                                               - a mérlegelések gyakoriságától

                                               -a raktározás körülményeitől

Az elszámolható hiány értékét az árukiadás (értékesítés érdekében történt készletcsökkenés)-

százalékában kell megállapítani.

8. A termelés elszámoltatása_

8.1. A termelés elszámoltatásának lényege:

• a termelés elszámoltatásának célja a termelés során keletkezett nyersanyagtúllépés vagy nyersanyag megtakarítás kiszámítása.
• az elszámoltatás során a tényleges anyagfelhasználást hasonlítjuk össze a megengedett anyagfelhasználással.
• Beszerzési áron történő elszámoltatás esetén a tényleges nettó bevételnek számítjuk ki az

anyagfelhasználás  tartalmát, ezt nevezzük számított, vagy megengedett anyagfelhasználásnak.

8.2. Az elszámolás menete:

1. Tényleges anyagfelhasználás = NYK + vételezés a raktárból + egyéb KN – ÉKKCS – ZK

= tényleges anyagfelhasználás (T.Af)

2. Tényleges nettó bevétel = bruttó bevétel / (1+áfakulcs)
3. Megengedett anyagfelhasználás = tényleges nettó bevétel / (1+HK/ 100
4. A leltáreredmény megállapítása = tényleges anyagfelhasználás – megengedett anyagfelhasználás, ha az eredmény pozitív, akkor hiány van
5. elszámolható hiány = megengedett anyagfelhasználás x készentartási veszteség%
6. Fizetendő hiány nettó beszerzési áron = hiány – elszámolható hiány
7. Fizetendő hiány nettó eladási áron = fizetendő hiány nettó beszerzési áron x (1+HK),
8. Fizetendő hiány bruttó eladási áron = fizetendő hiány nettó eladási áron x (1+áfakulcs)

HK= haszonkulcs

9. Az értékesítés elszámoltatása

9.1. A termelés elszámoltatásának lényege:

• az értékesítés elszámoltatásának célja a hiányzó vagy többletbevétel elszámoltatása.
• az elszámoltatás során a számított nettó bevételt hasonlítjuk össze a tényleges nettó bevétellel.
• az értékesítés elszámoltatása mindig bruttó eladási áron történik.

9.2. Az elszámolás menete:

1. Tényleges anyagfelhasználás (ELÁBÉ) = NYK + KN – ÉKKCS – ZK
2. Számított nettó bevétel = tényleges anyagfelhasználás x (1+HK/ 100
3. Tényleges nettó bevétel = bruttó bevétel / (1+áfakulcs)
4. Leltáreredmény megállapítása = számított nettó bevétel – tényleges nettó bevétel
5. Forgalmazási veszteség = tényleges nettó bevétel X forgalmazási veszteség% /100
6. Fizetendő hiány nettó eladási áron = hiány – forgalmazási veszteség
7. Fizetendő hiány bruttó eladási áron = Fizetendő hiány nettó eladási áron x (1+áfakulcs)

ELÁBÉ= Eladott Áruk Beszerzési Értéke